nini

Régebb arról írtam, „be the change you want to see in the world”, azaz légy te magad a változás, amit szeretnél látni a világban. Ha valamin változtatni akarsz, magadon van a legnagyobb hatalmad. Minden „ma”, minden pillanatban döntéseket hozol. Ezek pedig teljesen szabadok lehetnek, ha engeded. Nincs érv a cselevés ellen - hogy te soha nem tettél ilyent, vagy félsz, vagy úgysem ér semmit - hanem csak a „miért ne?”...

Ez volt a mai beszéd szép része. Ki lehetne bővíteni de mást akartam leírni.
Továbbra is kikötöm: írásom monológ jellegű, ilyenkor magammal beszélek hehe, nem tanácsolgatok másoknak. Ilyent csak magamnak engedhetek meg. :P

Pár hónappal ezelőtt volt, a Romana felé menet, de lehetne bármikor, bárhol. Megláttam a buszon két fiatal fiút, de még olyan licisek lehettek. Az olyan típus, aki úgy valahogy felhívja a figyelmet, különlegességével. Valami furcsa módon kicsit büszke vagyok, mikor érdekes öltözetű, esetleg hosszúhajú, friss embereket látok és úgy képzelem talán személyiségük is olyan érdekes, mint kinézetük. Nem mintha a látszat alapján ítélném meg az embereket, de mégis néha felfigyelek bizonyos emberekre és magamban elmosolyodok, gondolván... lehet érdekes dolgok járnak néha fejükben, talán valami nagyon eredetivel is foglalkoznak, mittomén.
Leszállok, elmegyek feltölteni a buszra, metróra való kártya-pénztárcát, s mikor megyek vissza, nem is tudom milyen dolgom volt... hát látom, hogy az egyik menő kölyök az előbbiek közül gond nélkül ledob a földre egy kiürített cigisdobozt.
Nemtom, lehet nem vagyok normális DE ÚGY FELDÜHÖDTEM!!! És nem csináltam semmit. Mondjuk jó csúnyán rájuk néztem. (hatásos nézésem tud lenni, de hát az csak nézés)
Nagyon jött hogy odamenjek, felvegyem a földről és visszaadjam neki, hogy „leejtetted ezt!”. De nem tettem, nem volt merszem. Hogy lehet, hogy jó fejeknek néztek ki és ennyire parasztok??
(Ha parasztoknak néztek volna ki, akkor is felhúzódom, de kitudja. De hogy néznek ki a parasztok? Kényes téma az emberek külalakját taglalni. Ki mint képzeli, úgy gondolja.)
Szóval. Igazán fel kellett volna vegyem és a kezükbe nyomjam, nem volt vesztenivalóm. Kicsit lehet vagy kiröhögnek vagy megharagusznak, sakkó mi. Legalább tettem volna valamit hahaha.
Azóta még legalább kétszer előfordult, hogy körülöttem levő gyalogosok véletlenül vagy tudatosan szemeteltek és ez által taposták az idegeimet. Mert minden alkalommal jött, hogy felvegyem. És nem tettem. És mindig mondtam, hogy majd következőben.
Valamikor majd megteszem. (S felhúzok egy tudatlan szemetelőt. hehe)
Amúgy is minek vagyok olyan érzékeny? Úgyis majd valaki összegyűjti. Úgyis a szemétdombra kerül. De valahogy ez a nemtörődömség, a tisztelet teljes hiánya a körülötted levő helyek és emberek iránt... no. Dejó hogy van blog ahol kiírjam magamból hahaha
Szemetelők, legyetek résen! Lehet elkaplak! És idegesítő lesz! :P


2 comments:

  1. legfeljebb kaptal volna egy nyaklevest :) koszonetkeppen.

    ReplyDelete
  2. ejsze nem törik ki a lábam! :P s ha igen, büszkén viselem majd, mint a háborús sebeket szokás hahaha

    ReplyDelete

Comment as: you can choose Anonymus, Name/URL(you don't need an URL, you can just type in your name!) or you can sign in to a blogger account. Thank you! :)