Házunk előtt megy el a tejút

Nyáron lefekvés előtt a házikó előtt pár perc alatt 6-7 hullócsillagot lehetett számlálni a sűrű égen. Egy idő után vagy eláll a nyakad, vagy elfogy a bátorságod kint álldogálni a sötétben.
Vasárnap reggel kihúztuk a függönyt és ment a kedvenc adásom: bárányfelhők úsztak át a kéken, fák lengették a szellőt. Mostanában valamivel korábban kelek és vörös az ég, néha ködös vagy havazik.
Ha vécére mentem ősszel, elnéztem amint falevelek csipogtak egyik ágról a másikra. Most már nem foglalkozom érdekes látnivalókkal, elvégzem a dolgom mielőtt hozzáfagynék az ülőkéhez – na nem na, múltkor -7 fokban teljesen tűrhető volt.
De a házikó nagyon hamar kimelegedik, alig kell tüzelni.
Néha látunk őzeket, elég közel a házhoz (megtalálod-e őket a képen?). Medvének csak nyomát láttuk, de annak is megvolt a varázsa. Egyszer láttunk egy baglyot az erdőben, csodálatos érzés volt. Talán azért, mert olyan titokzatos - ritkán látni ilyen állatokat élőben. Ezért mikor meglátok vaegyet, mintha kicsit megnyílna az erdő. Találkoztunk békával, pár viperával meg egérrel. Nyáron sok gyík sütkérezik a köveken. Télen többféle madár jön a borókafenyőre vagy a madáretetőre.